Mennyi az annyi? – Avagy miért nem egyszerű beárazni egy weboldalt

Ha valaha is próbáltál már weboldalt csináltatni, vagy te magad csináltál valakinek, akkor biztos szembesültél már a klasszikus kérdéssel: „Na és ez mennyibe fog fájni?” Erre válaszolni viszont körülbelül olyan, mint megsaccolni egy nyaralás árát anélkül, hogy tudnád, hova mennél, hány napra, és repülővel vagy biciklivel tervezel eljutni.

A poszt inkább a WordPress szemszögéből fogja érinteni most ezt a témát, hiszen a legtöbb megrendelőnek elegendő a mai világban egy zárt rendszerű weboldal építő motor, de nem kell aggódni az egyedileg írt kódoknak az árazása is hasonlóképpen működik.

A weboldal ára: nem (csak) bitekből áll

A WordPress maga alapból nem kerül egy fillérbe sem, ahogy a programozási nyelvek sem kérnek pénzt magukért, és a domain meg tárhely is megúszható havi pár ezer forintból. Akkor mégis miért dobálóznak sokan több százezres árcédulákkal?

Mert nem a WordPresst meg a program nyelveket fizeted meg. Hanem az embert, aki ért hozzá. Aki tudja, mit, hogyan és miért csinál. Mint egy jó szakács: nem a krumpli a drága, hanem az, ahogyan eléd teszi a tányérra.

Miből áll az ár? Spoiler: nem csak az oldalból

A weboldal ára két fő dologból áll:

• A technikai dolgokból: domain, tárhely, sablon, bővítmények, szoftverek.
• A tudásból és munkából, amit beleraksz: tervezés, fejlesztés, dizájn, kommunikáció, tesztelés, és még sorolhatnám.

És persze ott van még az a sok-sok éves tapasztalat, az agyban pörgő ötletek, a kreatív látásmód, a megbízhatóság… vagyis a hozzáadott érték. A varázs, amit nem lehet letölteni a netről, és nem tudja megadni az AI sem.

De hát miért kér egyik ember ennyit, a másik meg annyit ugyanazért?

Mert a „ugyanaz” soha nem ugyanaz. Volt, hogy kamuprojektet küldtünk szét különböző cégeknek, és az ajánlatok és több száz ezres szórás volt, ugyanarra a leírásra. Volt aki nem is válaszolt.

A különbség sokszor nem a technikában van, hanem a szolgáltatásban: ki mennyire profi, mennyi idő alatt dolgozik, mennyire figyel az igényekre, mennyire használható és mennyire ütős lesz a végeredmény.

Nincs két egyforma megrendelő

A legtöbb ügyfél úgy jön, hogy „kéne egy honlap”. De hogy pontosan mire, miért, milyen célokkal, mik a funkciók, az nincs végiggondolva.

Ha egy projekt már a nulláról indul – nincs szöveg, nincs kép, nincs arculat – akkor sokkal többről szól a dolog, mint egy kis kattintgatásról. Ilyenkor neked kell kitalálni az egészet, stratégiát építeni, tanácsot adni, segíteni az ügyfelet – ez pedig már messze túlmutat a „csináljunk egy menüt meg egy kezdőlapot” szinten.

Mire fizet még a megrendelő?

Van, hogy nem csak weboldalt kérnek, hanem mellé ilyeneket is:

• Dizájn & Arculat
  • Logó és arculati elemek
  • Kiemelt képek, profi fotók
  • Meta leírások, vizuális branding
• Tartalom & SEO
  • Blog, régi cikkek áthozása
  • Kulcsszókutatás, új cikkek írása
  • Backlink építés, tört link javítás
  • Szövegírás, konverzió optimalizálás
• Oldalstruktúra & Funkciók
  • Plusz oldalak, landing oldalak
  • GYIK oldal, többnyelvűség
  • Egyszerű és komplex űrlapok
  • Kalkulátorok, szűrők, fórum
• Marketing & Automatizáció
  • Hírlevél feliratkozás, e-mail automatizmusok
  • Lead magnet, felugró ablakok
  • Email szoftver integráció, kampányküldés
• Integrációk & Külső kapcsolatok
  • Instagram, Facebook, Google profil bekötés
  • Google Térkép megjelenítése
  • Közösségi megosztások, chat funkció
  • Egyéb külső rendszerek bekötése
• Technikai finomhangolás
  • Reszponzivitás optimalizálása
  • Tesztelés és hibajavítás

Már ez is rengeteg funkció és eddig csak olyat említettem, amihez nem kapcsolódik online eladás.
Az internetes értékesítési funkciók egy másik nagy szegmensbe esnek:

• Alap webshop megoldások
  • Webshop aloldalak kialakítása
  • Termékfeltöltés, kategória oldalak
  • Egyedi termékoldalak, szűrők, vásárlásösztönző elemek
  • Vásárlói értékelések kezelése
• Fizetés & szállítás
  • Fizetési módok (pl. bankkártya, utánvét)
  • Szállítási opciók beállítása
  • Számlázási rendszer integrációja
• Automatizált értékesítési rendszerek
  • Affiliate (jutalékos) rendszer
  • ERP rendszer összekötés
  • Automatikus értesítések, visszajelzések
• Foglalási funkciók
  • Alap időpontfoglaló modul
  • Szolgáltatás, helyszín, munkatárs alapú rendszer
  • Automatizált visszaigazolások
• Oktatási platform integrációk
  • Online tanfolyamok, leckék, videók feltöltése
  • Oktatói rendszer struktúrájának megtervezése
  • Tanulói fiókok és hozzáférések kezelése

Minden eddig említett pontnak az összehangolása is egy nagyon fontos dolog. Összhang nélkül nem rendszer a rendszer.

A lista ráadásul egyáltalán nem teljes, egyedi vállalkozásoknak egyedi ötleteik is tudnak lenni, és lesznek is.

Ha előre meglenne, hogy mire van szüksége a megbízónak, akkor könnyű dolgunk lenne. Ezt az óriási funkció tengert látva azért érthető, hogy nem tudják pontosan az ügyfelek, hogy mit is akarnak. Ezért is kell beleszámolnunk a meetingeket, ahol egyeztetések hosszú órái után össze is áll a teljes kép, jó esetben.

Egy-egy funkció nem csak több munkaórát jelent, hanem azt is, hogy a projekt komplexebbé válik. Ezért is lehetetlen egy sablonáron dolgozni.

Tapasztalat = magasabb ár?

Sokan akkor kezdenek többet kérni a munkájukért, amikor végigcsinálnak egy új tanfolyamot, vagy egyszerűen csak végre elhiszik, hogy értenek hozzá.

Pedig nem csak az számít, hány éve vagy a pályán – hanem hogy mit tudsz letenni az asztalra. Egy kezdő is lehet villámgyors, naprakész és alapos. De kétségtelen, hogy a tapasztalt rókák jobban kommunikálnak, gyorsabban reagálnak, tudják, mire kell figyelni, és jó eséllyel profibb ügyfeleket vonzanak be.

Nem csak órabérben kell gondolkodni

Van olyan feladat, aminek egyszerűen nagyobb a hozadéka. Ha például egy új aloldal 5%-kal javítja az értékesítést, az már havi szinten jelentős bevételnövekedést jelenthet az ügyfélnek.

Ezért nem az a lényeg, hogy mennyi idő volt megcsinálni valamit – hanem hogy mekkora értéket teremtettél vele.

Az ügyfelek tényleg a legolcsóbbat választják?

Nem feltétlenül. Jó ügyfelek a jó ár/érték arányt keresik, és sokszor gyanússá válik, ha valami túl olcsó. A magasabb ár megenged egy magasabb színvonalat – több idő, több figyelem, jobb végeredmény.

Ha csak filléres projekteket vállalsz el, hamar kiégsz. Jobb inkább kevesebb munkát vállalni, de azt rendesen – és így az ügyfél is boldog lesz.

Hogyan érdemes árat adni?

1. Kezdj egy alapárral. Mennyi idő egy "standard" oldal? Mondjuk 40 óra? Ha az óradíjad 5.000 Ft, az 200.000 Ft.

2. Számold bele a plusz igényeket. Még 10 óra? Akkor már 250.000 Ft.

3. Adj hozzá egy szorzót. Jó ügyfél, könnyen menne vele a munka? Szorozd 0.9-cel. Sok extra kérés, rövid határidő? Szorozd 1.5-el.

4. Készülj fel, hogy ez csak egy kiindulópont. Minden projekt más, szóval rugalmasnak kell lenni.

Összegzés

A weboldalak árazása messze nem sablonmunka. Nincs egy univerzális matek, amivel mindent meg lehetne oldani. De ha átlátod a főbb tényezőket – a technikai hátteret, a szolgáltatás értékét, az ügyfél igényeit – akkor sokkal tudatosabban tudod megmondani, mennyi az annyi.

Nem az a cél, hogy minél többet kérj, hanem hogy reálisan árazd be a munkád. Ha jól csinálod, akkor nem csak egy honlapot adsz át, hanem egy valódi megoldást – egy értéket – amiért szívesen fizetnek is.